Czocha kastély – térkép, megközelíthetőség, árlista, városnézés, történelem, szálloda, szállás

Kezdjük a végéről

A Czocha-kastélyról szóló történet akkor a legérdekesebb, ha a végéről kezdi el mesélni, pontosabban 1945 január végétől. Ekkor már világossá vált, hogy Németország elvesztette a háborút. A front és vele együtt a szovjet csapatok elkerülhetetlenül közeledtek. A Wrocławból és környékéről menekülő németek egész hullámai érkeztek Pogórze és a Jizera-hegység környékére. A német parancsok szerint a polgári lakosságot (halálbüntetéssel) ki kellett üríteni a szovjet hadsereg által megszállt területekről, megsemmisítve minden elhagyott ingatlant és infrastruktúrát.
Ilyen körülmények között a kastély tulajdonosa Ernst Gütschow úgy döntött, hogy elhagyja, és Németország nyugati része felé menekül. Azonban nem állt szándékában semmit elpusztítani. Ellenkezőleg!
Indulás előtt el akart búcsúzni a kastély személyzetétől. Mindenkit összegyűjtött a lovagteremben, és éppen akkor akarta kimondani azokat a szavakat, amelyek (kiejtésükben első pillantásra megdöbbentően) a következő néhány tucat (vagy több) évre felkeltették az érdeklődést a kastély iránt:

"Adjatok nekik mindent, amit el akarnak venni, és csak egy részét veszik el a Czocha-kastély kincseinek"

Ernst Gütschow báró

A fenti szavak jelentésének és fontosságának megértéséhez magát Ernst Gütschow bárót kell egy kicsit jobban megismerni. Titokzatos, furcsa és érdekes ember egyszerre.

Ernst Gütschow 1909-ben vásárolta meg a Czocha-kastélyt. Hatalmas összeget fizetett érte annak idején 1,5 millió márka. Megfelelő pénzeszköz állt a rendelkezésére, hiszen virágzó vállalkozó volt, a drezdai dohánygyár főigazgatója, Georg Anton Dresdner Zigarettenfabrik Jasmatzi. Nemcsak Németországot árasztotta el termékeivel, hanem sokkal távolabbi piacokat is, többek között: Oroszország. A pénz tehát nem volt gond (egyébként Ernst Gütschow is megvásárolta a bárói címet).
A kastély műszaki állapota alapos felújítást igényelt. Könnyű kitalálni, hogy amikor építészt választott erre a feladatra, Gütschow a legmagasabb elvárásokhoz nyúlt. A költségek másodlagos jelentőségűek voltak. A választás esett Ebhardt Bodója: titkos udvari építési tanácsos, a császár közeli barátja, a német császár építésze és porosz király tiszteletbeli címet viselő, II. Vilmos.
A munka nagyon gyorsan indult és több időt vett igénybe 4 (!!!) millió márka és 1920-ig tartott. A külső rész rekonstrukciójának alapja egy 1703-ból származó, a várat ábrázoló metszet volt. Bodo Ebhardt szinte korlátlan erőforrással hatalmas léptékben végezte el a munkát. Jelentős rekonstrukció tervezésekor először egy természetes méretű fa makett épített, amelyet a tervezett helyre helyezett, majd értékelte a tervezett rekonstrukció megalapozottságát. Így többek között bejárati kapu a kastély alsó udvarába.

A felújítás során a kastély belsejének mélyreható rekonstrukciója azonban döntő jelentőségű a kastély történetében. Kommunikációs rendszer megváltoztatása, régi és új folyosók építése, titkos átjárók, búvóhelyek, rejtett belső terek, páncélszekrények, széfek, fülkék... Nem minden folyosó vezetett valahova. Voltak zsákutcák, sőt csapdafolyosók, ahonnan nem lehetett kijutni.
A szakmunkát bányászok végezték, akik összesen több mint 5 m000 földalatti padlót és mély pincét készítettek el. Egy 2 ellenőrzőpontból álló őrzőrendszert alakítottak ki.
A munka terjedelmét és jellegét elemezve természetesen felmerül a kérdés: mit kellett volna mindez szolgálnia? Mi volt Ernst Gütschow terve, amikor megvásárolta és valódi titkos labirintussá varázsolta a Czocha-kastélyt? Kétségtelen, hogy már jóval a kastély megvásárlása előtt is volt ilyen terve.
A válasz nagyon egyszerűnek tűnik. Amellett, hogy vállalkozó volt, Gütschow műalkotásokat is gyűjtött. Nemcsak valami csecsebecse-gyűjtő, hanem olyan művek gyűjtője is, amelyeket rendszeresen vásárolt, következetesen építve akkoriban az egyik legérdekesebb magánművészeti gyűjteményt.
Különös gyengéje volt az orosz kultúra, művészet és még az orosz konyha iránt is. Ő maga is megtanult oroszul, és a kastély menüje kaviárral kezdődött. Nem tudni, honnan származott Gütschow érdeklődése Oroszország iránt. Talán az Oroszországgal folytatott dohányüzlet eredménye, vagy... egy 24 évvel fiatalabb orosz nő Elsa Krueger, a "tangó királynőjének" nevezett, aki a Nagy Októberi Forradalom idején Oroszországból Berlinbe menekült. Berlinben egy kis színházat alapított, amelynek finanszírozásában Gütschow kulcsszerepet játszott. Modellnek is felvette a dohánybirodalma reklámjaiba.

Tény, hogy Gütschow orosz vonzereje és kapcsolatai azt eredményezték, hogy gyűjteményében a bolsevikoktól a vörös forradalom utáni kiárusítások alkalmával vásárolt cári értékek voltak. Valószínűleg így került a birtokába számos orosz ékszer, műalkotás, arany Faberge tojás, sőt orosz cárok koronázási jelvényei (!!!).
Természetesen a gyűjtemény sokkal szélesebb volt, és különböző eredetű műalkotásokat, fegyvereket, bútorokat, festményeket tartalmazott...
Ernst Gütschow hatalmas, mintegy 25 XNUMX kötetet tartalmazó könyvtárat hozott létre a kastélyban, amely a negyedik legnagyobb német magángyűjtemény történelmi nyomtatványokból és könyvekből lett.

A Czocha-kastélynak olyan helynek kellett lennie, ahol Gütschow ki akarta mutatni és tárolni akarta kincseit. Ez lesz az otthona és a gyűjtőszenvedélyének temploma, és egyben biztonságos hely az értékes gyűjtemények számára. Nem meglepő tehát, hogy a rekonstrukciót nagyrészt alárendelték a kastély belső kialakításának, hogy az összegyűjtött alkotások megfelelő kiállítást és egyben biztonságos, illetéktelen szemtől és kéztől távol történő tárolását lehetővé tegyék. Ebben a fényben a folyosók rendszerei, a kidolgozott búvóhelyek, a vakszobák, az elszigetelt boltozatok és a hamis átjárók már nem annyira meglepőek.

Czocha kincsei

Jó pillanat, hogy visszatérjünk az 1945. januári szavakhoz:

"Adjatok nekik mindent, amit el akarnak venni, és csak egy részét veszik el a Czocha-kastély kincseinek"

Nem hangzanak most még érdekesebben ezek a szavak?
Azonnal eszembe jutott, hogy Gütschow, aki nem tudott mindent magával vinni, tudatosan döntött úgy, hogy néhány kincset a leendő rablóknak hagy, "csak úgy szórakozásból", a többit pedig a kastélyban bővelkedő, csak általa ismert biztonságos helyeken rejti el. Nem tudhatta, hogy soha nem tér vissza Czochába, és nem tudta volna megjósolni, hogy a német határ a háború után olyan messzire húzódik, hogy Czocha Lengyelországba kerül!

Hány kincset találtak?

Összesen közel 25 53 könyv került elő (a Wrocławi Egyetemi Könyvtárba került), bútorok (84 darab), olajfestmények (29 darab), szobrok (130 darab), lőfegyverek és hidegacél (XNUMX darab), valamint néhány üveg és porcelán. Sok, de van még valami? Nagyon valószínű! Miért?

A Czocha-kastély titkainak felfedezése

Czocha még mindig őrzi titkait, és ezek felfedezése nem volt és nem is könnyű. Alapvetően még mindig az út elején járunk. Elmondható, hogy 44 évig Czocha egyáltalán nem létezett. Amikor néhány évvel a háború után, 1952-ben a kastélyt a Honvédelmi Minisztérium vette át, a kastély eltűnt a turistatérképekről. Hivatalosan megszűnt létezni. A térképeken csak 1996-ban jelent meg, amikor is a Katonai Lakásügynökség felügyelete alatt történt felújítás után a turisták rendelkezésére bocsátották.

év 1994

A kastély Bodo Ebhardt által végzett rekonstrukciójának tervei előkerültek. Összesen 12 tervet találtunk (a legnagyobb A0 formátumú). Megmutatják a vízszintes alaprajzokat, a helyiségek rendeltetését, a külső fal és a kastély alaprajzát, a homlokzat bejárati felőli elrendezését, sőt a nappali bútorainak elrendezését is. Úgy tűnik, ebben a helyzetben nincs több titok, de a Czocha-kastélyban semmi sem nyilvánvaló.
Z negyven Eddig csak a titkos járatokat fedeztük fel tizenhárom.
A tervek szerint a kastély hasznosítható területe kb 8000 m2, amiről eddig csak tudtunk 3600 m2. Több mint kétszer annyit kell még felfedezni. Lehet tehát kétség afelől, hogy még sok feltáratlan titok vár a kastélyban?

év 2016

Felfedezték a pincészetet a fegyvertárral összekötő középkori lépcsőket, és minden jó lenne, ha nem lenne az, hogy a folyosó tényleges menete nem esik egybe a terveken jelölttel, és a pincészet nagy valószínűséggel soha nem volt pincészet. Ismét bebizonyosodott, hogy itt semmi sem nyilvánvaló.

2019 és a következő 2 év

Kutatást nem végeztek, csak egyszerű tetőfelújítást végeztek. A tetőtérben a felújítás során a kémény szétszerelése közben véletlenül egy méter x két méter alapterületű rejtekhely került elő. Volt benne háború előtti könyvek, családi albumok, bélyeggyűjtemény, valamint Ernst Gütschow feleségének (Gütschow József) Drezdából küldött levele az egyik kastélylánynak. A levél hamar szenzációvá vált. Józefina Gütschow egy fontos drezdai találkozó előkészületeivel kapcsolatos levelében többek között azt kéri: ékszereket küldeni neki, pontosan megjelölve, hol vannak azok a rejtekhelyek, ahol az ékszert elrejtették.
A levél teljes szövegét meghallgathatja az alábbi videóban:

A padláson felfedezett rejtekhelyen, könyvek, albumok, bélyegek és levelek között ott volt még... a V2-es rakétahajtás egyik eleme. És ez valószínűleg jó pillanat, hogy megemlítsem Czocha egy másik, még érdekesebb történetét és rejtélyét.

Kardhal és perzsa Z

A történelem bizonyítja, hogy az egyik legerősebb fegyver, amely kulcsfontosságú hatással volt a második világháború lefolyására... az információ.
Az információnak akkor is biztonságban kellett lennie, ha rossz kezekbe került. Ráadásul az információtovábbítás módja, például rádión keresztül előre jelezte, hogy az elküldött információ 100%-ban ellenség kezébe kerül. Hiszen a rádiójelet bárki fogadhatta, a megfigyelést folyamatosan végezték.
Ezért az információ biztonságos továbbítása szempontjából kulcsfontosságú, hogy azokat oly módon titkosítsák, hogy az adott címzetten kívül senki más ne tudja visszafejteni. Ezért nem furcsa, hogy a kriptológia történetének legnagyobb fejlődése ezen a tudásterületen a második világháború idején ment végbe.
A németeknek volt egy fejlett titkosító gépe, amit "Talány” ma már szinte mindenki ismeri. A továbbított információ titkosítására használták, az oroszok, lengyelek, britek, amerikaiak... általánosságban elmondható, hogy a náciellenes erők megpróbálták megfejteni. A titkosítás annyira fejlett volt, hogy elméletileg lehetetlennek tűnt a kód feltörése. Végső soron tudjuk, hogy a lengyel kriptológusok munkájának köszönhetően az Enigma összeomlott.
Természetesen nem csak a németek titkosították információikat. Minden hadsereg fejlett titkosítási módszereket alkalmazott. A németeknek tehát volt saját csapatuk, akiknek az volt a feladata, hogy megszegjék az oroszok és a szövetségesek kódexét. A kriptológusok elit csapatát úgy hívtákperzsa Z". Német kriptológusok kifejlesztettek egy gépi számítógépet, amely dekódolja az orosz üzeneteket. "Az volt a neve"Kardos hal".
Az oroszok – a németekhez hasonlóan – egyszeri titkosítási kódokat használtak, de titkosítási technológiájuk sokkal fejlettebb volt, mint az Enigma. Mélyen meg voltak győződve arról, hogy kódjukat nem lehet feltörni. Az orosz titkosítás feltörése ezért a német kriptológusok nagy vívmánya volt.
A németeken kívül a szövetségesek is szívesen használnának egy ilyen gépet az orosz üzenetek dekódolására. A britek és az amerikaiak különösen aktívak voltak ezen a területen. Tudtak egy ilyen gép létezéséről, és közösen intézkedtek a német kriptológiai technológia felkutatása és lefoglalása érdekében.
Az ötlet egyszerű volt: több független csapatot (pontosabban hatot) hoztak létre közös néven TICOM. A szövetséges csapatok első sorával be kellett lépniük Németországba, és a német hírszerző szervezetektől dokumentumokat, technológiát és embereket kellett elfogniuk, mielőtt megsemmisítik, elviszik őket a németek vagy átvették őket az oroszok.
Dokumentumok és személyek lefoglalásához a kriptográfiai csoportból perzsa Z ő volt a felelős 3. csapat TICOM.
1944-ig perzsa Z Berlinben állomásozott. Aztán 1944 nyarán, a szövetségesek Hitler parancsára végrehajtott légitámadásaitól tartva, egy titkosszolgálati csapat perzsa Z a dekódoló géppel együtt Berlinből Jelenia Górába került... és itt kezdünk közeledni Czocha felé.
Térjünk vissza 1945 februárjába, közvetlenül azután, hogy Ernst Gütschow úgy döntött, elhagyja a kastélyt. Ezzel egy időben szovjet csapatok közeledtek Jelenia Góra és perzsa Z újra költöztetni kellett.
Az Abwera, azaz a német katonai hírszerzés egy egysége több hónapig állandóan a Czocha-kastélyban állomásozott. A kastély búvóhelyeivel, titkos átjáróival, boltozataival, széfjeivel és pincéivel tökéletes hely volt, és ami a legfontosabb, Abwera készítette fel egy titkos kriptológuscsoport gyors és biztonságos elhelyezésére. Csapat perzsa Z csoportokra osztották. Egyikük nagy valószínűséggel a Czocha-kastélyba, a következő kettő pedig az Eilenburg melletti Zschepplin-kastélyba és a Weimar melletti Naumburgba került.

A Pers Z lefoglalásáért felelős 3. TICOM-csapat tudott egy dél-németországi kastélyról, ahol kriptográfusokat és dokumentációt őriztek. Minden jel arra mutat, hogy a Czocha-kastély volt az. Az amerikaiak elérték a kastélyt, lefoglalták a dokumentumokat és a kriptográfusokat, majd elvitték őket. Két nappal később az orosz csapatok elfoglalták a területet.

Sajnos a kastélyban nem volt dekódoló gép, de valószínűleg a lefoglalt dokumentumoknak és a német kriptográfusoknak köszönhetően az amerikaiaknak sikerült információkat szerezniük a " Kardhal " hollétéről. Röviddel ezután egy TICOM-csapat a bajorországi Rosenheimbe utazott, és 53 ládában elrejtve megtalálta a dekódoló gépet. A britek másolatot készítettek maguknak a gépről, míg az amerikaiak elvették az eredetit, és egy titkos kémlétesítményben telepítették a Vint Hill Farms állomáson.

Csak érdekességképpen hozzáteszem, hogy "Kardos hal” felbecsülhetetlen értékűnek bizonyult jóval a háború után. Az oroszok, mivel azt hitték, hogy az általuk használt titkosítási módszer teljesen biztonságos, sokáig folytatták a használatát. Az így visszafejtett orosz levelezésből az amerikaiak többek között megtudták: hogy a Los Alamosban alkalmazott, az atombomba megépítésén dolgozó tudósok és technikusok közül sokan a legszigorúbban őrzött titkokat adták át az oroszoknak (pénzből vagy ideológiai okokból).
A gép létezésének tényét az amerikaiak szigorúan titokban tartották. Még csak megemlíteni sem volt szabad. 1992-ben az amerikai hírszerző ügynökség (NSA) igazgatójának köszönhetően kiterjesztették a "kardhal"-ra vonatkozó szigorú titoktartási kötelezettséget.

…és Ernst Gütschow?

Különös egybeesés folytán Ernst Gütschow karaktere valamilyen módon összefügg a kastély kriptológiai témájával (a téma első említése a 2012-ben megjelent könyvben jelent meg Janusz Skowroński "Kwisa gyöngyei" - [kattints]). Az elvégzett kutatások és kutatások feltárták, hogy Gütschow erősen érdeklődött a számológépekkel kapcsolatos tudományos kutatások iránt, és támogatja azokat. Még egy kis számológépgyárat is elindított Berlinben, a „LAMOLA”-t. A gépben használt megoldás szabadalmaztatási kísérletét a német katonai hatóságok blokkolták, magát a megoldást pedig a ... Talány.
Ernst Gütschow tevékenysége a számológépek terén azonban nem ér véget. 2015 júliusában értesültünk róla. Ekkor publikál egy bizonyos, az irodatechnika történetének kutatásával és dokumentálásával foglalkozó niche szervezet (Internationales Forum Historische Bürowelt, ami lazán fordítva: Nemzetközi Fórum a Hivatal Történelmi Világáért). Hírlevelének 100. kiadása – [kattintson], amelyet az irodai számítástechnikai gépeknek szenteltek. Ott az egykor szinte az egész világon ismert számológépek bemutatója alkalmából TIM (Tim Is Money rövidítése) és UNITAS, ismét megjelenik Ernst Gütschow alakja. A Ludwig Spitz & Co. gyár ügyvezető igazgatója és részvényese volt. GmbH Berlinben, mindkét gépet gyártva. A szöveg további olvasása azt is mutatja, hogy Gütschow Gutschow & Co. néven Gdańskban is beindította a TIM ADD töltőgépek gyárát.

Tehát teljes készletünk van. Ernst Gütschow, kriptológusok, német katonai hírszerzés, búvóhelyek, átjárók, széfek, páncélszekrények, titkos projektek és máig megmagyarázhatatlan rejtélyek, mindezt egyetlen név egyesíti: Czocha.

Mi lesz Czocha sorsa?

Nos, privátban, azt hiszem, még sokáig kell várnunk, hogy megfejtsük Czocha titkait (amelyek közül a kastély kétségtelenül még számtalan titkot rejt). Miért? Ugyanazért, amiért a mai napig keveset tudunk róluk. Hadd emlékeztessem önöket, hogy a valószínűleg meglévő 40 (a kastély tervein látható) közül eddig 13 rejtett helyiséget és átjárót fedeztek fel. A Bodo Ebhardt átalakítási tervek által lefedett 8000 négyzetméternyi területből ma már csak 2 négyzetméter van használatban. Több mint 3600 m2 még mindig felfedezésre vár.
Ebben a helyzetben természetes az az ellenállhatatlan vágy, hogy megismerjük a többit, de mindent oldalról szemlélve egyértelmű, hogy ez a vágy nem létezik, vagy gyakorlatilag blokkolva van. Hadd emlékeztessem önöket, hogy a kastély továbbra is a Honvédelmi Minisztérium gondozásában áll.
Ha évek óta azt hallom, hogy a kastély eddig fel nem tárt részeinek feltárásával kapcsolatos munkálatokat nem lehet elvégezni, mert nincs műemlékvédő hozzájárulása, akkor úgy gondolom, hogy ennek így kell lennie. Mi a probléma azzal, ha a műemlékvédő ajánlásokat ad ki, és az ajánlásoknak megfelelően végzi az ilyen munkát?
Időnként hallani egy-egy új felfedezésről a Czocha-kastélyban, de hány ilyen felfedezés született szándékos kutatási munkák eredményeként, és hány véletlenül történt a szokásos karbantartási és felújítási munkák során? Válaszolj magadnak.
Így még sok évnyi lassú és hosszú kalandunk van Czocha titkainak felfedezésében... ami egy kicsit aggaszt és egy kicsit boldoggá tesz.
Egyelőre egy könyv segíthet a kastély titkainak további felfedezésében Janusz Skowroński "Czocha kastély titkai" – [kattints]

Czocha – városnézés

Érdemes a nyári szezonon kívül is felkeresni a Czocha kastélyt. A kastély annyira népszerű, hogy nyáron hatalmas tömegek látogatják. A holtszezonban hirtelen üressé és kellemessé válik.
Az épület a 13. századból származik, és tipikus védelmi erődítményként épült. Kétségtelenül gyönyörű, fantasztikus fekvésű és lenyűgöző. A kastély belseje meglehetősen szigorú, és fel kell készülni arra, hogy itt nem fog látni lenyűgöző, gazdagon díszített szobákat. A háború után a kastélyt sokszor kirabolták (főleg a helyi tolvajok és az orosz hadsereg), és csak azért nem ment tönkre később sem, mert a lengyel hadsereg felügyelete alatt állt. A hadsereg – ahogy sejteni lehetett – nem állította vissza korábbi dicsőségét, innen ered a belső terek ma tapasztalható megszorítása.
A kastély jelenleg szállodaként működik, ezért területének nagy része nem elérhető a nagyközönség számára.
A Czocha kastélyban éjszakázó szállóvendégek különleges bánásmódban részesülnek, és időnként számíthatnak arra, hogy elérhetetlen helyekre is eljuthatnak. A kastélyban lehet éjszakázni foglalj itt – [kattints]

Godziny otwarcia

A kastély egész évben nyitva tart:
10.00 órától 18.00 óráig
10.00-20.00 (július-augusztus)

A vár éjszaka is látogatható a vár honlapján megadott időpontokban – [kattintson ide]

Jegy árlista

Belépőjegy:
Normál (udvarok és belső terek idegenvezetővel) – 22 PLN
Kedvezményes ár (udvarok és belső terek idegenvezetővel) – 16 PLN

Normál (udvarok idegenvezető nélkül) – 8 PLN
Kedvezményes ár (udvarok idegenvezető nélkül) – 6 PLN

Éjszakai túra – 50 PLN

Szállodai szobafoglalás a Czocha-kastélyban – [kattintás]

A navigáció koordinátái

Czocha kastély, GPS koordináták:
51°01’49.7″N 15°18’13.0″E
51.030482, 15.303602 - kattintson és tervezze meg az útvonalat

P1 parkoló a Czocha kastélynál (ingyenes), GPS koordináták:
51°01’44.1″N 15°18’08.6″E
51.028904, 15.302375 - kattintson és tervezze meg az útvonalat

P2 parkoló (fizetős), GPS koordináták:
51°01’43.3″N 15°18’16.1″E
51.028703, 15.304463 - kattintson és tervezze meg az útvonalat

Alsó-Szilézia egyéb látnivalói

A Czocha-vár meglátogatását más várak meglátogatásával is kombinálhatja, amelyekből Alsó-Sziléziában bőven akad. Készítettem egy különleges térképet Alsó-Szilézia várairól és palotáiról – [kattintson] – rövid leírásokkal és fényképekkel. Tekintse meg, és tervezzen egy kellemes kirándulást!

Fontos nekem!

Adjon jó értékelést a cikknek (5 csillagot értékelünk 😀 )!
Ingyenes, a számomra nagyon fontos! A blog a látogatásokból él, ezért van esélye a fejlődésre. Csináld kérlek és... előre is köszönöm!

Ha tetszenek az útmutatóim, biztosan hasznosnak találja majd az általam készített útmutatót útmutatókatalógus - [kattintson]. Ott kész ötleteket talál a következő utazásaihoz, más turisztikai célpontok leírását, valamint országokra, városokra, szigetekre és földrajzi régiókra bontott kalauzok betűrendes listáját.

postázom is link a Facebook profilhoz - [kattints]. Írja be és nyomja meg a "Néz", akkor nem maradsz le az új, inspiráló bejegyzésekről.

Nos, hacsak nem tetszik Instagramon. Nem vagyok a közösségi média démona, de mindig számíthatsz valami szépre az instagram profilom - [kattints]. A profil örömmel fogad minden követőt, akinek tetszik.

Elolvastam az ÖSSZES hozzászólást (és sokszor). Mindegyik alá azt írhatnám Nagyon szépen köszönjük, mert igazi vagy fantasztikus. Gyakran visszatérek a kommentekhez, mert motivációt és energiát adnak. Számomra ez felbecsülhetetlen a jó érzelmek tárháza!
Ezt itt is köszönöm (nem akarom többszörös köszönettel zsúfolni a kommenteket). Tudd, hogy azzal, hogy itt hagysz egy kedves szót, nagyon jó munkát végzel nekem!

Az általam készített tartalmakat a szerzői jogok megtartásával ingyenesen elérhetővé teszem, a blogot reklám- és társult együttműködés támogatja. Ezért a cikkek tartalmában automatikus hirdetések jelennek meg, és egyes hivatkozások affiliate linkek. Ez nincs hatással a szolgáltatás vagy termék végső árára, de jutalékot kaphatok, ha hirdetéseket jelenít meg vagy bizonyos linkeket használ. Csak olyan szolgáltatásokat, termékeket ajánlok, amiket jónak és hasznosnak tartok. A blog kezdete óta nem publikáltam szponzorált cikket.

Néhány olvasó, aki nagyon hasznosnak találta az itt található információkat, néha felteszi a kérdést, hogyan tudná támogatni a blogot? Nem vezetek gyűjteményeket vagy támogatási programokat (például: patronite, gyűjtés vagy "vegyél egy kávét"). A legjobb módszer a linkek használata. Ez nem kerül semmibe, és a blog támogatása magától jön.

Pozdrawiam